Az árvíz ellen védekező, a gátakon dolgozó embereknek mondott először köszönetet Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor a két miniszterelnök-jelölt szerda este kezdődött televíziós kampányvitájában.

Az eszmecsere kezdetén mindketten két-két percben mondhattak bevezetőt. Gyurcsány Ferenc ebben azt hangsúlyozta, hogy erős és sikeres Magyarországot szeretne.

Orbán Viktor arra szólította fel az embereket, hogy vasárnap mindenki menjen el szavazni, és önálló döntést hozzon: a maga körül tapasztaltak, életkörülményei alakulása alapján döntsön.

Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor először a mezőgazdaság, majd az adó, költségvetés, államadósság témakörében ütköztette álláspontját. Ezt követően a lakás, otthon, családtámogatás, az egészségügy, az oktatás, a gazdaság és vállalkozások, a munkaügy, végül a nyugdíj, bérek, árak témája került sorra.

Mezőgazdaság, költségvetés

Elsőként a mezőgazdaság és a költségvetés, adók témakörében ütköztette véleményét Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor szerdai televíziós vitájukban.

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint az egyik legkurrensebb veszély a mezőgazdaságban és a falvak helyzetében a politika. Gyurcsány Ferenc felhozva a kisgazda párttal kötött korábbi együttműködést, kifogásolta, hogy most a Fidesz a Magosszal működik együtt, és a gazdák kezébe adná a mezőgazdaság sorsának intézését.

Erre reagálva Orbán Viktor megjegyezte: a gazdáktól nem kell félteni sem a mezőgazdaságot sem a falut, ezért örül a Magosszal kötött megállapodásnak, és annak is, hogy a szervezet programját elfogadta a Fidesz.

Gyurcsány Ferenc arról beszélt, véleménye szerint úgy lehet, erős, megtartó erejű vidéket teremteni, ha új piacokat nyitnak, és fejlesztenek a mezőgazdaságban. Az képviseli jól a vidéket, aki például meg tudott állapodni Oroszországgal - vélte a jelenlegi miniszterelnök.

Orbán Viktor ugyanakkor rámutatott, hogy a kormány az utóbbi négy évben cserbenhagyta a gazdákat, akiknek sztrájkolniuk kellett, hogy megkapják járandóságukat. A Fidesz miniszterelnök-jelöltje azt ígérte, kormányra kerülésük esetén megvédik a magyar termőföldet és a magyar piacot, újra megnyitják a bezárt kisiskolákat, óvodákat, kispostákat.

"Meg kell tartanunk a magyar termőföldet, olyan politikát kell folytatni, amely világossá teszi, hogy Magyarországon annyi termőföldet vásárolhatnak a külföldiek, mint amennyit mi fogunk vásárolni az ő országukban. Ha eladjuk a termőföldet, akkor földönfutókká válunk, és az az ország, amely földönfutó, az hazátlan, és mi nem akarunk hontalanok és hazátlanok lenni a saját országunkban" - mondta a Fidesz elnöke.

Gyurcsány Ferenc erre reagálva azt hangoztatta: aki csak meg akar őrizni, és védeni akar, az vereséget fog szenvedni. "Más utat ajánlok: bátran építkezni, az a jó út" - tette hozzá.

Hol az a rengeteg pénz?

A költségvetés és az adók témájában a Fidesz elnöke az államadósság és a költségvetési hiány növekedésére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, nem látszik Magyarországon a privatizációs bevételekkel együtt számított 6000 milliárd forintnyi felvett hitel. Ilyen adósságba taszítani Magyarországot felelőtlenség - jelentette ki Orbán Viktor, aki azt is kifogásolta, hogy a kormányzat nem hozza nyilvánosságra a költségvetésre vonatkozó adatokat, csak a választások első fordulója után.

Erre reagálva Gyurcsány Ferenc azt javasolta a Fidesz elnökének, "álljon elő a farbával", mondja meg pontosan, mit csinálna. "Ijesztegetni, ahhoz nem kell politikusnak lenni, ahhoz elég előugrani egy sötét sarokból" -jegyezte meg.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar embereknek joguk van tudni, hogy mennyi adósság terheli őket, és milyen a költségvetés helyzete, miből fogjuk visszafizetni ezeket a hiteleket. Véleménye szerint nem a megszorítás a megoldás, bár a luxuskiadásokat fel kell számolni, kevesebb politikusra, kevesebb bürokráciára és alacsonyabb adókra van szükség. "Csak megszorításokkal nem tudunk kikeveredni ebből az adósságválságból" - fogalmazott a politikus, hozzátéve, be kell indítani a "gazdasági növekedés motorjait", munkát kell teremteni.

"Hol a pénz? Tessék körülnézni ebben az országban!" - válaszolt Gyurcsány Ferenc.

A Fidesz elnöke hangsúlyozta: az elmúlt három évben 3,2 millió emberrel beszélt, s az ő véleményük az volt, hogy nem látják ennek a temérdek pénznek a hasznosulását az országban.

Család, egészségügy, oktatás

A lakás- és otthonteremtés, a családtámogatás, az egészségügy és az oktatásügy volt a Gyurcsány-Orbán vita következő három témaköre.

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje elmondta: a családi pótlékra kell építeni a családtámogatási rendszert, nem pedig az adókedvezményekre. Azt mondta, infláció fellett tartják a családi pótlék mértékét.

Gyurcsány Ferenc kifejtette: ha kormányon maradnak, folytatják a Fészekrakó-programot, és 400 ezer panellakást újítanak fel, sőt a felújítást kiterjesztik a panellakáson kívüli körre is. Rossz iránynak nevezte, hogy a Fidesz-kormány által bevezetett 30 millió forintos plafonú, államilag támogatott hitelt rengetegen használták ingatlanbefektetésként.

Gyurcsány Ferenc a vita során a lakótelepek kapcsán panelprolikról kezdett beszélni. Orbán Viktor jelezte: szülei és jómaga is évekig éltek panellakásban, ezért kikéri, hogy Gyurcsány őt és szüleit sértegesse.

A Fidesz elnöke azt javasolta, mindenki tegye fel magának a kérdést, mikor lehetett könnyebben lakáshoz jutni: most, vagy négy évvel ezelőtt. Orbán Viktor megjegyezte: a Fidesz visszaállítja az adókedvezményt, segíteni fogják a gyermekes asszonyok részmunkaidős foglalkoztatását, és támogatni fogják a gyermeküket egyedül nevelőket. Kitért arra, hogy a családi gépkocsiprogram keretében eltörlik az 1600 köbcentis és az annál kisebb benzinüzemű, a 2000 köbcentis és annál kisebb dízelüzemű személygépkocsik utáni regisztrációs adót, és a két kategóriában felére csökkentik az éves autópálya-matrica árát.

"Mi a családok oldalán állunk. Nem fogyó, hanem fiatalos, jókedvű, tetterős Magyarország legyen a hazánk" - fogalmazott Orbán Viktor.

Reagálásában Gyurcsány azt mondta, az elmúlt négy évben évi átlagban 40 ezer lakás épült, 1998 és 2002 között csak 25 ezer, tavaly pedig kétezerrel több gyermek született, mint a korábbi években.

Az egészség nem üzlet

A Fidesz vezetője hangsúlyozta, hogy növelni kell az egészségügyre fordítható pénzt, mert ebben messze az európai átlag alatt vagyunk. Szólt arról, hogy a szocialisták 2002-ben azt ígérték, csökkenni fog a gyógyszerek ára, néhány ingyenes is lesz, ehelyett viszont a gyógyszerárak "drasztikusan nőttek". Megjegyezte, a kórházak rossz állapotban vannak, eladósodtak, de erre nem az eladásuk a megoldás.

Orbán Viktor kiemelte: az egészségügynek az állami felelősség körében kell maradnia, az egészség nem üzlet. Kitért arra, hogy 2004 decemberében a népszavazáson feltett kérdésre az emberek elsöprő fölénnyel válaszolták azt, hogy nem akarják privatizálni a kórházakat. Fontosnak nevezte, hogy tisztességesen meg kell fizetni az egészségügyben dolgozókat, meg kell oldani az orvoshiányt és a betöltetlen háziorvosi állások problémáját.

Gyurcsány Ferenc arra szólította fel Orbán Viktort, vonja vissza a kórházak eladására, a privatizációra irányuló szándékkal kapcsolatos vádakat és azt is, hogy az MSZP gyógyszerfelírási díjat akarna bevezetni.

"Hozzá kell nyúlni az egészségügyhöz, biztosításalapúvá kell tenni, hogy orvosok, nővérek és betegek érdekeltségére épüljön" - közölte Gyurcsány Ferenc.

Nyitott oktatás, állami tulajdonú tankönyvkiadó

Az oktatás témakörében az MSZP miniszterelnök-jelöltje arról szólt, hogy ahol lehetséges, minden faluban meg kell tartani a kisiskolákat, versenyképes középiskolákra és színvonalas felsőoktatásra van szükség. Emlékeztetett arra, elindították a szakképzés átalakítását, országszerte összesen ötven szakképző központot hoztak létre. "A következő tíz évben ezer iskolát újítunk fel" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.

Orbán Viktor rámutatott, hogy ez csak újabb ígéret, miközben az elmúlt négy évben falusi iskolákat zártak be, a magyar oktatási rendszer szülők, gyermekek és pedagógusok szerint egyaránt kaotikussá vált. Ebből úgy lehet kilábalni, hogy vissza kell térni a magyar oktatásügy régi jó hagyományaihoz: nyitott oktatásra van szükség, helyre kell állítani a szétvert érettségi rendszert, és vissza kell szerezni a privatizált Nemzeti Tankönyvkiadót.

A Fidesz elnöke azt mondta, Magyarországon "rossz bőrben van" a szakképzés, és annak átalakítását - a Gazdasági és Iparkamara álláspontjának megfelelően - részben német mintára lehetne megoldani.

Orbán Viktor kiemelte, hogy növelni kell az oktatásra fordítandó összegeket, hogy ne legyen minden ötödik iskolából kikerülő munkanélküli pályakezdő.

Gyurcsány Ferenc ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gazdasági kamarával ők már megállapodtak, személyesen írta alá annak elnökével a szakképzést átalakító programot.

Gazdaság, munkahelyek, nyugdíjak, bérek, összegzés

A vita utolsó szakaszában először gazdasági kérdésekről esett szó. Orbán Viktor itt kiemelte, hogy az adó és a társadalombiztosítási járulék csökkentésével több munkahelyet lehet létrehozni. Hangsúlyozta: erőteljes gazdasági növekedésre van szükség, melyhez gazdaságfejlesztési program kell. A Fidesz politikusa e gondolatát folytatva hozzátette, a megújított Széchenyi Terv alkalmas erre.

"Én hiszek abban, hogy egy radikális tb-járulékcsökkentéssel és egy Széchenyi Tervvel együtt képesek leszünk a gazdaságot lendületbe hozni, magasabb fordulatszámra kapcsolni" - összegezte a gazdasági kérdésekről szóló gondolatait Orbán Viktor.

Az erre reflektáló Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, ha a gazdaságról beszél valaki, "nem líra kell", hanem számokkal is alá kell támasztani a mondanivalót. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint 1998 és 2002 között radikálisan csökkentették a járulékokat, mégsem növekedett a társadalombiztosításnál bejelentett alkalmazottak száma. "Befektetés, beruházás: ez az igazi program!" - húzta alá a szocialisták miniszterelnök-jelöltje. Gyurcsány Ferenc azt is hangoztatta, hogy miniszterelnökként neki csak egy autója van, míg Orbán Viktornak tíz volt. A Fidesz elnöke ezt visszautasította, s arra kérte a miniszterelnököt, ne próbálja meg szamárságokkal félrevezetni a nézőket.

Orbán Viktor az elhangzottakkal kapcsolatban elmondta, a szocialista politikusnak inkább a vállalkozókra kellene hallgatnia, a járulékcsökkentést ők javasolták.

A munkahelyteremtés témakörében Gyurcsány Ferenc volt az első megszólaló. Kifejtette: új munkahelyek létrehozásához két dolog szükséges, az út- és vasútépítés, illetve a szakképzés. Arról is beszélt, hogy a kormány a pályakezdők segítésére meghirdette a Start programot, a gyesről, gyedről visszatérők számára pedig a Start plusz programot indították el.

Orbán Viktor minderre úgy reflektált, ha csukott szemmel hallgatja Gyurcsány Ferencet, egy egészen más ország képe rajzolódik ki, ahol jól mennek a dolgok, de a valóság az, hogy Magyarországon több mint 450 ezer embernek nincs munkája. Hozzátette: ma Magyarországon becsületes munkából nem, vagy alig lehet megélni. Mint mondta, amikor polgári kormány van hatalmon, csökken a munkanélküliség, amikor a szocialisták kormányoznak, növekszik a munkanélküliek száma, és egyre többen szorulnak segélyre. "Munka, otthon, család: ez a mi nemzetegyesítő programunk, és készen állunk arra, hogy ezt megvalósítsuk" - emelte ki a témákat összekapcsolva Orbán Viktor. Hozzátette, a cél a teljes foglalkoztatottság, emellett meg kell szüntetni a körbetartozásokat, meg kell erősíteni a kis- és középvállalkozásokat.

A nyugdíjakra, az árak és a bérek alakulására áttérve az ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje elmondta, jelentős minimálbér-emelésre készülnek, tíz százalékkal csökkentenék az áram árát, és bevezetnék a 14. havi nyugdíjat. A vita során Orbán Viktor bejelentette, Budapest-fejlesztési minisztérium felállítását tervezik.

Az MSZP politikusa példákat említett azzal kapcsolatosan, hogyan alakultak a bérek és az árak az utóbbi négy évben. "Egy kiló kenyérért 2002-ben huszonhat percet kellett dolgozni, most huszonegyet. Akkor mikor jobb az élet? Egy liter benzinért akkor harminchetet, most huszonhetet. (...) Egy napi nyugdíjért az ön dejében harminchárom köbméter gázt lehetett venni. Most negyvennyolcat" - sorolta a szocialista politikus.

Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, a Fidesz elnöke annak idején nem szavazta meg a 13. havi nyugdíj bevezetését, valamint azt állította, hogy vitapartnere, amíg kormányon volt, sokat ígért, de keveset valósított meg belőle. Kitért arra, hogy 62 évre kell levinni az utazási kedvezmény korhatárát, valamint szólt arról is, hogy jelentősen emelkedtek a közalkalmazotti bérek az utóbbi négy évben.

Orbán Viktor közölte, megszavazta a 13. havi nyugdíjat. "A parlamenti jegyzőkönyvben ez megtalálható" - fűzte hozzá.

A vitát záró összegzésében Gyurcsány Ferenc - miután megköszönte a vitát Orbán Viktornak - arról beszélt, hisz az országban, határozott, kemény programra van szükség, és az MSZP programja ilyen.

Orbán Viktor arra buzdított, mindenki menjen el szavazni április 9-én, beszéljék meg az emberek egymással, mi a jó döntés. "Mindenkit hívok, hogy teremtsünk közösen egy jókedvű és sikeres Magyarországot" - fogalmazott a politikus. Mint mondta, büszke arra, hogy nagyon sok ember áll a Fidesz mögött, akik részt akarnak venni a döntésben.

MTI - fidesz.hu
Fotó: fidesz.hu