1963. május 31-én született Székesfehérváron. Gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. 1977-ben családja Székesfehérvárra költözött, ahol 1981-ben a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán érettségizett. 1981-1982-ben sorkatonai szolgálatot teljesített Zalaegerszegen. Gyermekkorától kezdve sportol, több labdarúgó egyesületben játszott. Jelenleg a Felcsút SE igazolt játékosa.

1987-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Az egyetem elvégzése után, 1987 és 1989 között Szolnokon lakott, innen járt Budapestre, első munkahelyére, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetébe, ahol 1987 novemberétől 1988 márciusáig szociológus gyakornokként továbbképzések szervezésében vett részt.

1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa. 1989-90 között a Soros Alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális politikai filozófia történetét tanulmányozta. 1983-ban a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) egyik alapító tagja. 1984-ben több társával megalakította a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget, amelynek egyik szerkesztője volt.

Alapító tagja a hivatalosan 1988. március 30-án megalakult Fiatal Demokraták Szövetségének (Fidesz).

1988 márciusától 1989 októberéig a Fidesz egyik szóvivője. 1988 októberében a szervezet I. kongresszusán az országos választmány tagjává választották, e tisztét 1989 októberéig látta el. 1989. június 16-án a Hősök terén, Nagy Imre és mártírtársai ravatalánál elmondott beszédével - amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonulását követelte - vált országosan ismert politikussá. 1989 nyarán tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. 1990 óta a Magyar Országgyűlés képviselője. 1990 májusától 1993 májusáig a Fidesz frakcióvezetője.

1993 májusában a Fidesz elnökévé választották, tisztségében az 1994. július 9-i és az 1995. április 30-i (a párt nevét a Magyar Polgári Párt elnevezéssel kiegészítő) kongresszusokon megerősítették. Irányítása alatt a Fidesz radikális ifjúsági politikai mozgalomból nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt, polgári néppárttá vált. 1992 szeptemberében a Liberális Internacionálé mainzi kongresszusán alelnökké, 1993 januárjában a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották.

Az 1994. évi országgyűlési választásokat követően Az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnöke. Az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának az elnöke.

1998 és 2002 között a koalíciós kormány (Fidesz-Magyar Polgári Párt - FKGP - MDF) vezetője, miniszterelnök. A választások óta a polgári összefogás erősítésén dolgozik. 2002-ben az Európai Néppárt (EPP) alelnökévé választották. 2003. május 17-én a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökévé választották.

1999 márciusában a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz.

2000 februárjában a brüsszeli székhelyű Európai Művészeti Akadémia tiszteletbeli szenátorává választotta. 2001 májusában az American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság Díjával tüntették ki Washingtonban. 2001 augusztusától a Maria Polak Alapítvány által létrehozott Polak Award birtokosa. 2004. március 16-án Ursula Braun-Mosertől és Hans-Gert Pötteringtől Budapesten átvette a Mérite Européen díjat. 2004. április 6-án Julius Janus pápai nuncius kitüntette a Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztjével.

Nős, felesége jogász, öt gyermekük van