Gyurcsány Orbán II-rész

Moderátor: A vita az oktatásüggyel folytatódik. A magyar oktatásban egyszerre tapasztalható a szakmunkáshiány és a túlképzés is egyes egyetemi szakokon. Miközben folyamatosan nő a diplomások száma, egyre kevesebben tanulnak szakiskolákban. Akik pedig mégis végeznek, gyakran olyan szakmához jutnak, amely akkorra már nem piacképes. A témához először Gyurcsány Ferenc szólhat hozzá.   Gyurcsány Ferenc: Mindegyikőnknek az a vágya, hogy a gyereke többre vigye, hogy messzebbre jusson, mint ahonnan mi elindultunk, hogy sikeres legyen. Én is azt gondolom, hogy a gyerek számára a siker lehetősége, annak az igazi forrása az, hogy tanul, hogy többre jut. Hogy olyan szakmája lesz, amivel majd megállja a helyét. Bizony, bizony, megváltozott a világ. Ma nem egyszerűen olyanokra van szükség, akik képesek megfogni a kalapácsot. Olyanokra is. Az látszik, hogy a boldogulás az tehetség, az talentum, az fejlett gondolkodási készség. Azért aztán megdöbbenve hallom, amikor Elnök Úr helyettese azt mondja, hogy körmössel kell tanítani a kisdiákokat. Majd akkor megtanulják a rendet. Nem az a baj, hogy ez megalázza a diákot. Ennél rosszabb a helyzet. Az a baj, hogy éppen a lényeggel szembe megy. hogy legyél bátor, hogy legyél kreatív, hogy próbáljál új világot teremteni. Hogy ápold a tradíciót, de tegyél fel új kérdéseket. Ez egy rossz irány. Tehetséggel nekiindulni. Ebből esz egy sikeres Magyarország, mert a magyarok annyit érnek, amennyit a tudásuk ér. Azt meg bátorítani kell, serkenteni kell. Én erre a politikára építenék leginkább. Aztán arra, hogy a tehetség ne vesszen el. Ezért minden faluban, ahol csak lehetséges, ott meg kell tartani a kisiskolát. Ebből van vitám sokakkal. Időnként volt a koalíciós partneremmel is. De szocialistaként azt tudom mondani, hogy a falunka szüksége van kisiskolára. Igen. Ez a mi dolgunk. Utána pedig olyan iskolára van szükség, amelyet ahogyan építjük számítógéptől a tornateremig rendelkezésre áll. Versenyképes iskolára. Olyan iskolákra, olyan középiskolára, amiből kinőtt például Teller Ede. Az, az annak az időszaknak a középiskolai hagyományaiból építkezett. És valóban, kell egy új felsőoktatás. A magyar univerzitás program. Hogy a gyermekeink épp annyit és épp olyat tudjanak, mint hogyha tanultak volna Firenzében, vagy Párizsban, vagy Londonban. Igen. Ezt csináltuk. Hozzáteszem, ehhez egyre inkább úgy látom, hogy szocialista oktatási miniszter kell, mert ők azok, mi a szocialisták, akik pontosan értjük hogyan lehet összehangolni ellentétesnek tűnő szempontokat. Ott maradni a lakóhely közelében a kisiskolában, de versenyképesnek is lenni. És mindezt követően a főirány: átalakítani a szakképzést. Elkezdtük, elindítottuk. Szakképzést, amelyből kiváló szakmunkás kerül ki. Technikus, amelyből majd mérnök lesz. Az ország minden táján 50, regionális, integrált szakképző központot építünk. Mi kezdtük el. Hála Istennek, ezt kell továbbcsinálni. Ezer iskolát fogunk felújítani a következő 10 évben. Ezer iskolát, mondom. Végre Magyarországon olyanok lesznek az iskolák, mint bárhoz Európában. Egy erős közoktatás, arra épül a nagyon versenyképes, világra nyitott felsőoktatás, a tudás megbecsülése új ösztöndíjprogramokkal, és egy modern, olyan szakképzés, amely versenyképes. Moderátor: Az elhangzottakra máris Orbán Viktor reagálhat egy percben.   Orbán Viktor: Látja Elnök Úr, megint ígér, most éppen ezer iskolát, és még azt sem fejezte be, sőt, házzá sem kezdett, amit korábban megígért. Falusi iskolákat zártak be az elmúlt négy évben, pedig meg kellett volna őket védeni. Körmös nem kell az iskolába. Az iskolában emberségre, a másik személyiségének tiszteletére, szeretetre érdemes nevelni a gyerekeket. Hallgatom az Elnök Urat és arra gondolok, hogy vajon hol volt az elmúlt négy évben, amikor az ámokfutását végezte itt egy szabad demokrata oktatási miniszter, a szocialista párt és a miniszterelnök asszisztálása időnként pedig biztatása mellett. Hát szétverték azt is, ami itt működött. Az ember azt hitte, a magyar oktatásügy legalább egy archimedesi pontja van. az még a Kádár-rendszerben is működött. Jól működött. Ez volt a magyar érettségi. Ma már alig igazodik ki az ember, milyen érettségit is kell tenni egyik, vagy másik gyermekének. Szálljunk hát vissza a földre, és próbáljuk rendbe tenni azt, amit az elmúlt négy évben szétvertek. Moderátor: Amikor Önnél marad a szó. Ugyancsak oktatásügy témakörben fejtheti ki álláspontját három percben. Orbán Viktor: Nos hát, az elvi kérdésekben úgy tűnik, egyetértés van Magyarországon. Mindannyian tudjuk, hogy a jövő kulcsa az az iskola, illetve a tanulás. Az egy kulcs, amelyhez munkához lehet jutni - már hogy, ha jó a szakképzés és ha jó a közoktatás. Ráadásul azt is mindannyian látjuk, hogy lassacskán olyanná alakul át a világ, hogy a gyerekeink ugyannyi, vagy esetenként több időt töltenek a pedagógusokkal és az iskolában, mint amennyit a szüleikkel tölthetnek. Ezért különösen fontosak az iskolák. Az elmúlt négy évben a magyar oktatási rendszer kaotikussá vált. Nem tudjuk kiismerni benne magunkat. A szülők is nehezen, a gyerekek is, és úgy látom, hogy gyakran még a pedagógusok is. Vissza kellene térni a magyar oktatásügy régi jó hagyományaihoz. A magyar oktatásügynek mindig is az volt az erőssége, Teller Ede nevét hallottuk is az előbb, hogy nyitott volt a világra. Ez egy magyar hagyomány. A magyar oktatásügy mindig haladó volt és nyitott. Ezekhez kellene visszatérni. A szétvert érettségi-rendszert helyre kell állítani. Érdemes tovább haladni azon az úton, amelyek, amely ígéretekből már körvonalazódott 2002-ben, amely az ingyenes tankönyvről szólt és az ingyenes iskolai étkeztetésről. Vissza kell szereznünk a Nemzeti Tankönyvkiadót. Egy nemzeti oktatásügy iránt elkötelezett kormányzat nem engedheti meg, hogy az ország Nemzeti Tankönyvkiadója privatizálásra kerüljön. Ráadásul gyorsan tovább is adják. Magyarországnak szüksége van egy saját Nemzeti Tankönyvkiadóra. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy a fiatalok jövője tekintélyes részben eldől az iskolában. Eldől a közoktatásban, és sokaké eldől a szakiskolákban. Magyarországon a szakképzés rossz bőrben van. A gazdasági konzultáció keretében, amikor megkérdeztük a gazdasági élet szereplőit, hogy nekik milyen iskolai képzésre volna szükségük, hogy megkapják a megfelelően képzett, fölkészült, nyitott, alkalmazkodni, alkotni tudó szakembereket, munkatársakat, akkor azt mondták, hogy a legfontosabb, amit az új kormánytól elvárnak, hogy átalakítsa a szakképzés rendszerét. Mi készen állunk arra, hogy a szakképzés rendszerét átalakítsuk. És nem is a saját fejünk után fogunk menni. Széles társadalmi konzultációt tartottunk és a magyar gazdasági és iparkamara egy, a német mintára hasonlító, de azért magyarra átfordított rendszert már kidolgozott. Ezt mi javarészében el tudjuk fogadni, és ezért a gazdasági élet szereplőivel közösen fogjuk megalkotni az új magyar szakképzési rendszert. Az oktatásra fordított összegeket is növelnünk kell, és elkötelezetté kell magunkat tenni, hogy a gyermekeink, a mai magyar fiatalok ne a feleslegesség érzésével jöjjenek ki az iskolából. Csúcsponton van, szomorú csúcs ez, a fiatal iskolájukat befejező munkanélküliek száma. Minden ötödik úgy jön ki, hogy a feleslegesség érzésével kezdi munka nélkül az életét. Mi a fiatalok pártján vagyunk, olyan gazdaságot fogunk építeni, hogy ők munkához fognak jutni az iskola után. Moderátor: Mit szól az elmúlt három percben elhangzottakhoz Gyurcsány Ferenc egy perc alatt. Gyurcsány Ferenc: Ez a 32. kérdés, ahova Orbán pártelnök úr több pénz ígér. Jaj de jó lenne most már megmondaná, hogy honnan. Vagy olyannak tekinti a választókat, akik elhiszik neki. Tehát ő ugyanezt ígérte mindenhova több pénzt, 98-ban, Elnök Úr. Hát mért nem tette már meg? Számolok itt már megint a gazdasági konzultáció kapcsán azt mondja, hogy 3,2 millió emberre tárgyalt Ön az elmúlt években. Elnök Úr, ha Ön mindenkivel csak öt percet tárgyalt volna, akkor ez éppen 90 évig tartana. Ez azt jelentheti, hogy az Ön időszakában lehet, hogy a közoktatás matematika tantárgy oktatásával is baj lehetett. Mert itt valami nem stimmel. Vagy nem sikerül kiszámolni ezt a dolgot, vagy Maga bennünket félre akar vezetni. Na de hát mindegy. Szóval itt van nálam egy ilyen szerencsepénz. Ennek is van két oldala. Mintha Maga mindig csak az egyik oldalát látná Elnök Úr. Nézze már meg a másikat is mindennek. Ha meg mind a kettő oldal azonos, akkor kezdjen el gyanakodni, hogy hamis ez pénz, ami Magánál van. Vagy hamis az a látásmód, ami az Öné. Moderátor: El kell, hogy mondjam, hogy a megállapodás úgy szólt, hogy semmiféle demonstrációs tárgyat nem szabad... Gyurcsány Ferenc: A hétszázát. Moderátor: ...a vitán használni, sem felemelni. De menjünk tovább. Gyurcsány Ferenc: Elnézést kérek Elnök Úr, igazán nagyon mélyen sajnálom, hogy már ez is esetleg ....   Moderátor: Lépjünk tovább. A pártok képviselőinek részvételével megtartott sorsolás szerint a gazdaságpolitika, a gazdaságfejlesztés, a vállalkozások támogatásának témaköre következik. A hatodik témakör egyébként. A gazdasági élet szereplőinek, és a fogyasztóknak is az az érdekük, hogy erős legyen a magyar gazdaság. Vajon milyen kormányzati politika adhat erőt a gazdaságnak? Válasz először Orbán Viktortól három percben.   Orbán Viktor: Nos, hát itt a gazdaság területén kell megadnunk a választ arra a kérdésre, hogy mit és honnan. Magyarországon ma a politikusok gyakran és szívesen beszélnek az elosztások reformjáról. Egészségügy, oktatásügy, közigazgatás. Ezek fontos kérdések. De Magyarországon nem az elosztási rendszerekkel van elsősorban baj. Minden országban a legnagyobb baj a termelési rendszerekkel van. Először azt kell rendbe hozni, és ha azt megtettük, meg tudjuk oldani a költségvetési problémákat, egészségügyi és oktatási kérdéseket is. Magyarországnak egy erőteljes gazdasági növekedésre van szüksége. Magyarország jól teljesít, ha az egész Európai Unió minden országával vetjük össze a teljesítményét. De gyengén teljesít, hogy ha az Európai Unióhoz most csatlakozott országok sorrendjét nézzük. Ott élenjárókból sereghajtókká váltunk. A magyar gazdaság előtt egy óriási lehetőség áll: kialakulófélben van egy nagy növekedési régió a Balti tengertől az Adriai tengerig. Itt kell megragadni a lehetőségeket. Ehhez egy program kell. Ehhez egy gazdaságfejlesztési programra van szükségünk. Mi egyet megvalósítottunk, kipróbáltunk korábban. Azt sem mi találtuk ki egyébként, hanem azt is a magyar vállalkozókkal közösen alkottuk meg. így jött létre a Széchenyi Terv. A Széchenyi Tervbe, bár az ígéretek másról szóltak, beléfojtották a szuszt. Mi szeretnénk, hogy ha egy megújított Széchenyi Tervvel újra nekilendülhetne a magyar gazdaság. Létrehozhatnánk azt a gazdasági rendszert, ahol mindenki, aki munkából szeretne megélni, munkalehetőséghez is jut. Erre lehetőség lesz a Széchenyi Terv keretén belül. Részben a magyar költségvetés forrásai, részben az európai uniós források okos fölhasználása erre lehetőséget teremt. Ha nagyobb a gazdasági növekedés, akkor nagyobb a bevétel, jobban áll a költségvetés is. De a nagyobb gazdasági növekedésről a gazdasági szakembereknek megvan a maguk véleménye. Mi megkérdeztük őket. Azt mondták: első helyre az adó- és tb-járulék csökkentést kell tenni. Ha csökkentjük a tb-járulékot, mondták a magyar gazdasági szakemberek, a magyar vállalkozók, ők tudnak munkát adni azoknak, akiknek ma még nem jut munka. És ha ők tudnak munkát adni azoknak, akiknek ma még nincs biztos kenyérkereseti lehetőségük, akkor nem kell munkanélküli segélyt fizetnünk a számukra, és ők pedig értékes munkát végezhetnek a nemzetgazdaság javára. Vagyis lesz gazdasági növekedés. Én hiszek abban, hogy egy radikális tb-járulék csökkentéssel és egy Széchenyi Tervvel együtt képesek leszünk a gazdaságot lendületbe hozni, magasabb fordulatszámra kapcsolni. Új közbeszerzési törvényre van szükségünk. A gazdasági lehetőségeink közül mindent, amit lehet, meg kell tartani a magyarok érdekkörében. Ma a külföldiek viszik el ezeket a lehetőségeket. Nekünk nem szabad Európa balekjaivá válnunk. A magyar közbeszerzésnél is úgy kell eljárnunk, ahogyan ők teszik a sajátjuknál. Ők is a sajátjaikat részesítik előnybe. Én hiszek abban, hogy a gazdasági vállalkozókkal közösen megalkotott program, ha meg tudunk állapodni, kormányzati programként is sikeres lesz majd. Gyurcsány Ferenc: ...balekjaivá válunk. Ezt jól megtanulhatta, ezt a kifejezést, de attól tartok, hogy bennünket tart baleknek. Ez Európa csúcs, amit most nekünk az elnök úr mutatott. Úgy beszélt gazdaságról, gazdaságfejlesztésről, hogy egy árva szám nem sok, annyit nem sikerült elmondania. Az az igazság elnök úr, így nehéz lesz ám majd. Szóval nem líra kell ahhoz, ha az ember miniszterelnök akar lenni. Az kell, hogy konkrét számokban konkrét programot fogalmazzon meg. Hogy felelősséget tudjon vállalni azért, amit mond. Ön állandóan növel, meg csökkent. Hogy hogyan, mivel éri el, ezt nem sikerült megtenni. Széchenyi terv. Mindig vissza a múltba. Minden probléma 2006-ban az, hogy vissza 2002-be. Miért nem előre akarunk menni? Az többet ér. Tudja-e, hogy az elmúlt négy évben négyszer annyi vállalkozó nagyjából hatszor annyi pénzt kapott a kis- és középvállalkozók között. Hát ez az új Széchenyi terv, amit mi csináltunk. Moderátor: Ugyancsak gazdaságpolitikai témában három percig öné a szó.   Gyurcsány Ferenc: Szerencséje van a magyar választóknak, mert igazi izgalmas választási lehetőségük van gazdaságpolitikában. Hogy a leglényegesebbnél kezdjem. Az elnök úr azt mondja, hogy a gazdaságpolitika motorja a radikális járulékcsökkentés. Őszintén szólva szerintem ez nem így van. Kell-e egyetlen eggyel több pincér egy étteremben, ha járulékot csökkentenek? Nem kell. Fel fognak-e venni egyetleneggyel több fodrászt, mert járulékcsökkentés van. Nem. Kell-e egyetleneggyel több tanítónő gyermekeinknek, aki írni - olvasni tanítja őket, nem kell. Folytassam a sort. De hát van egy példánk. Ugyanebben hitt az elnök úr 98 és 2002 között. Csökkentette a járulékokat radikálisan, bár bevezette az egységes egészségügyi hozzájárulást, ami sújtotta a legalacsonyabb jövedelműeket. Lenne egy találós kérdésem, én fogom megválaszolni. Vajon több lett-e az alkalmazottak száma, akiket bejelentettek a tb-nél 2002-re, mint 98-ban volt. Pontos szám. Nyilvántartás van róla. Nem tudom manipulálni. Tessék megkapaszkodni elnök úr. Ön csökkentette tb-t tíz százalékkal és 40 ezerrel kevesebb volt a bejelentett munkahely 2002-ben, mint 98-ban. Ön kidobna 600 milliárdot az ablakon, mert abban a téveszmében van, hgoy majd több pincér kell, mert csökkenti a járulékot. Lárifári, ez nem így van. Tudja mitől kell több munkahely? A befektetésből, beruházásból. Az új gazdaságpolitika erről szól. Utat építeni, vasutat építeni. Azt látjuk, hogy azok a térségek sikeresek, ahol jó a közlekedés és jó a képzés. Miért nem megy az Ormánságnak és miért megy Ajkának, vagy Várpalotának. Mert nem sikerült kiszabadítani Ormánságot, vagy Dél-Békést, ahova megy a közlekedés, ott három - négy év múlva, hogyha ehhez teszünk szakképzést, ott már majd lesz gazdasági fejlesztés. De ön fél a fejlesztéstől. Fél attól, hogy azt mondja, hogy gyerünk magyarok, menjünk előre. Beruházunk és fejlesztünk. Iparban, elektrotechnikában, autóipari beszállításban, gyógyszeriparban, bioenergiában az egyik legjobbak leszünk Európában. Hogy az idegenforgalomban létre tudunk hozni többször tízezer munkahelyet. Ez a mi jövőnk. A termálvízre építve. Beruházás, építkezés. Ez igazi program. Azt mondani, hogyha itt vagyunk Európa közepén, akkor lehetünk mi Oroszország és Európa találkozási központjánál az a hely, ahol logisztikai központok, pénzügyi központok, üzleti szolgáltató központot építenek. Konkrét program kell. Egy országot fejleszteni azt nem általában kell, hogy majd sikeres lesz. Miben leszünk mi jobbak, mint mások. Igen, az én programom, hogy három - négy területen jobbak leszünk. Oda célirányosan befektetünk. Járulékot csökkenteni? Abból a 600 milliárdból kérem szépen az összes hiányzó autóutat, pályát meg lehet építeni. Az összes kórházat rendbe lehet tenni. Elnök úr, ön hazárdírózik. Erre egyszer már kiderült, hogy ráfizet az ország, nem több, hanem kevesebb munkahely lesz. Legyen bátrabb, fejlesszenm beruházzon. Erről szól Magyarország. Moderátor: Az elhangzottakra Orbán Viktor reagálhat egy percben. Orbán Viktor: A valóság az, hogy amikor egyszer lecsökkentettük radikálisan a tb járulékokat, ugyanabban az évben több mint 130 ezer munkahely jött létre és a következő esztendőben is több tízezer. Ez egy bevált politika. Nem ígéret, hanem megoldás. Sajnálom, hogyaz elnök úr mindig mindenkinél okosabbnak érzi magát. Ez esetben a teljes magyar vállalkozói világnál. Kérem, hallgassa meg őket. A gazdasági konzultáció hasznos dolog. A nemzeti konzultáció hasznos dolog. Az emberek elmondják, hogy ahhoz, hogy ők sikeresek legyenek, ahhoz, hogy segíteni tudjanak magukon és az országon, mire van szükségük. Ne kezeljük le, ne sértsük meg, ne bántsuk meg a magyar vállalkozókat, amikor azt mondjuk, hogy amit ők akarnak, az butaság. A magyar vállalkozók megmondták, hogy mi az a tíz dolog, amit szeretnének. Ezek közül az első - második helyen van bizony a tb járulék radikális csökkentése. Ne ellenség legyen a magyar vállalkozó. Kössünk velük inkább szövetséget. Mi ezt tettük. A Magyar Vállalkozók Pártja ezért ott lesz a Parlamentben, és majd a saját hangján a vállalkozók el is mondhatják, hogy mit tartanak kívánatosnak. Szóval új Széchenyi terv, ez a megoldás, én bízom benne. Mindenkinek munkát tudunk majd ezzel adni.   Moderátor: Köszönöm szépen elnök úr. Következik a munkával, munkahely teremtéssel kapcsolatos témakör. A munka adja az önbecsülést és biztosítja az emberek gyarapodását. Hogyan képzelik el a munkanélküliek helyzetbe hozását és miként jönnének létre új munkahelyek. Erről a témáról először Gyurcsány Ferenc mondhatja el elképzeléseit.   Gyurcsány Ferenc: Szerencsések vagyunk, hogy ez a két kérdés egymásután van, mert ugyanannak az éremnek a két oldaláról beszélgetünk. Ebben van a fő vita úgy látom, gazdaságpolitikában a két versengő párt között. Úgy hogy könnyen utalhatok vissza az előzőekre. Azt mondta elnök úr, hogy ne higgyenek nekem. Valóban, ne nekem higgyenek, a tb nyilvántartásának. Én szerintem annak kell hinni. A tb. nyilvántartása pedig - akkor fejből mondom a számot - 3 millió 880 ezer 1998-ban a bejelentett alkalmazottak száma, 3 millió 840 pedig 2002-ben. Hát én szerintem a matematika szabályai szerint a 3 millió 840 az kisebb, mint a 3 millió 880. Feltéve, ha ezt a szabályt a Fidesz még meg nem változtatta, mint a parlamenti ülésezésnek a rendjét. Miből lesz munkahely? Ez az igazi kérdés. Nincsen egységes olyan gyógyszer, ami mindenhova jó az országnak. Mert más a problémája Komáromnak és más a problémája Dél-Békésnek, Battonyának. A járulékcsökkentés azért sem jó, mert egy csomó olyan hely van, ahol nem az a probléma, hogy nincsen munkahely, hanem hogy nincs elegendő munkáskéz és külföldről jönnek már be dolgozni. Hála a jó égnek. Tudunk munkát adni. De én azt szeretném, hogy odakoncentrálnánk az erőforrásokat, ahova tényleg fejlesztés kell. Korábban is azt mondtam, hogy azt látom, hogy ahhoz, hogy valahol munkahely legyen, két dolog kell egyidejűleg. Részint ki kell nyitni egy térséget a bezártságból. Ahova nem vezet út, ott nincsen gazdasági fejlődés. Ez a problémája az Ormánságnak, ez a problémája az Alföld jelentős részének, ez a problémája Szabolcs-Szatmár jó részének. Utak, utak és utak. És Vasútépítés. Ez az igaz. Közben használni a Dunának a lehetőségeit, hajózásra is, használni idegenforgalomra is. Ez igen. De ez önmagában még nem önmagában esély, ez mégcsak lehetőség. Esély akkor lesz, ha ez összekapcsolódik azzal, amit az előbb beszéltünk. Képezni, jó szakképzést, Azt mondja az elnök úr, hogy majd meg fognak állapodni a kamarával. De a kamara velünk már megállapodott. Én írtam alá a kamara elnökével, Parragh Lászlóval. És azt mondta Parragh úr, hát csak hihetünk neki, olyan rendes ember, gondolom én, hogy ez az elmúlt időszak legjobb szakképzési programja. Ezt csináljuk. E felé kell menni. Aztán lehet adni nagyon fontos egyedi segítséget. Ki csinálta ezt? A mi kormányunk. Nem az előző. Start programot. Pályakezdőknek azt mondani, hogy kevesebb tb-t kell fizetni, nem tíz százalékkal, több mint hússzal, hogyha valaki pályakezdőt alkalmaz. Minden második pályakezdő Startkártyával helyezkedik el. Aztán Start extra. Hogy akik visszajönnek a gyesről és a gyedről, illetve azok, akik 50 év fölött munkanélküliek. Egy igazi jó rendszert alkottunk. Láthatóan többen dolgoznak ma is, több mint 50 ezerrel, mint korábban. Nálunk növekedett az alkalmazottak száma, csak ezt nem szereti elmondani a Fidesz. Moderátor: Mi a véleménye az elhangzottakról Orbán Viktornak. Egy perce van, hogy reagáljon. Orbán Viktor: Az elmúlt esztendőkben hozzá szoktunk ahhoz, hogy becsapnak bennünket. Foglalkoztatottak számának növekedéséről beszél mindig a hivatalos kormánypropaganda. Megnézte már valaki, hogy ki minősül Magyarországon foglalkoztatottnak? Magyarországon az minősül foglalkoztatottnak a szabályok szerint, aki a vizsgált időszakban - ez lehet egy hét, vagy egy hónap - egyetlen órát legalább bejelentett munkahelyen töltött. Egyetlen órát. És aztán ők beírják foglalkoztatottnak. No hát papíron meg van oldva a munkanélküliség is Magyarországon, papíron minden megvan oldva. De ez a valóság. Én azt kérdezem és azt kérem csak az emberektől, tegyenek föl maguknak kérdést. Könnyebben jutnak-e ma munkalehetőséghez? Úgy érzik, hogy valóban körülöttük dübörög a gazdaság? Saját maguknak higgyenek. Mikor hallgatom a miniszterelnök urat becsukott szemmel, akkor mintha egy másik országban lennék, ahol minden megvan oldva, csak mikor kinyitom a szemem, akkor látom, hogy Magyarországon több mint 450 ezer embernek nincsen munkája. Moderátor: Köszönjük, hogy összességében ilyen pontosan betartják az időkeretet. Most három perce lesz Orbán Viktornak arra, hogy ugyanebben a témában kifejtse álláspontját.   Orbán Viktor: Nemzeti konzultációban 3 millió 200 ezer embert kérdeztünk meg, akik el is mondták a véleményüket különböző formákban, személyesen, kérdőívek kitöltésének segítségével, találkozókon, vagy éppen telefonon. Van egy mondat, ami Magyarországon ma szinte minden ember fejében visszaköszön. Becsületes munkából nem, vagy alig lehet Magyarországon megélni. A jólét meg a munka elvált egymástól. A jólétnek nem természetes előfeltétele a munka. Márpedig mindenki azt szeretné, hogyha ez így lenne. Én úgy látom, amikor Magyarországon polgári kormány van, csökken a munkanélküliség, több ember tud megélni a munkájából, amikor szocialista kormány van, akkor pedig nő a munkanélküliség és egyre többen szorulnak segélyre. A segély fontos. De a segély csak fájdalomcsillapító. Persze minél nagyobb a baj, annál gyorsabban és nagyobb dózisban van rá szükség. De az igazi megoldás az a munkahelyteremtés. És a tb járulék csökkentéssel, a vállalkozókkal kötendő megállapodással, a politikusok számának csökkentésével, a bürokrácia számának csökkentésével, az adók csökkentésével el tudjuk érni, hogy Magyarországon legyen teljes foglalkoztatottság. Mi a teljes foglalkoztatást tűzzük ki célul, Hiszünk abban, hogy igenis, lehetséges olyan gazdasági rendszert teremteni, hogy mindenki a munkájából meg tudjon élni. Ehhez persze részmunkaidős szabályokat kell bevezetni. Ma Magyarországon, ha valaki egy nyolcórás munkaviszonyra alkalmaz egy alkalmazottat és megpróbál helyette két részmunkaidőst, mondjuk gyermekét nevelő családanyát alkalmazni, akkor ezzel a két négyórás munkában foglalkoztatottal kétszer annyi adminisztrációs kötelezettsége és papírmunkája van, mint az egy nyolcóráséval. Éppen hogy ellenérdekeltek ma a vállalkozók abban, hogy a gyermeknevelésből visszatérő anyáknak részmunkaidős munkahelyeket tudjanak adni. A körbetartozásokat azokat meg kell szüntetni. Magyarországnak ma ez a legnagyobb baja. Ennek a kiindulópontja az állami felelősség körébe tartozik. Magyarországon az állam, illetve a kormányzat indította el a körbetartozásnak ezt a csúcsra járatását. Korábban is volt körbetartozás, de nem olyan mértékű, mint most. A 2005-ös évben rengetegen mentek tönkre. Több mint tízezer a tönkrement vállalkozásoknak a száma. Ennek az az oka, hogy a kormány nem adta oda az áfa visszatérítés szerint járó összeget, amit egyébként oda kellett volna adni a vállalkozóknak. Mi olyan kormányt szeretnénk és azt ígérjük a munkából megélni akaró embereknek, hogy mi az ő oldalukon állunk, mi segíteni fogjuk őket. Mi olyan szabályokat alkotunk, amellyel a kis- és középvállalkozók munkát tudnak adni többi honfitársunknak. Nem a nagy cégek fognak munkát adni elsősorban Magyarországon az embereknek, hanem a magyar kézben lévő kis- és középvállalkozók. Mi egy nemzetegyesítő programot fogalmaztunk meg. Hiszünk abban, hogy még mindig vannak célok, amelyek Magyarországon szocialistákat és polgári érzelmű embereket egyaránt összekapcsolhatnak. Ilyen a munka, az otthon és a család. Biztos megélhetést nyújtó munka, saját otthon, szeretetet és nyugalmat adó család. Munka, otthon, család. Ez a mi nemzetegyesítő programunk és készen állunk arra, hogy ezt megvalósítsuk. Moderátor: Most Gyurcsány Ferencnek adom át a szót, hogy egy percben reagáljon. Gyurcsány Ferenc: Remek kampánybeszéd volt ennek a vége elnök úr, igazán, gratulálok. Programnak, programnak, hát hogy mondjam vérszegény. De legalább mondott egy számot, csak az a baj, hogy ez nem pontos. Nem a számok barátja ön. Azt mondta, hogy tízezer vállalkozás szűnt meg 2005-ben. Lapozza már fel a Statisztikai Évkönyvet. Hetessel kezdődik a szám, hetesezerrel és tudja, ez évek óta nagyjából állandó öt és hétezer között van. Tudja, melyik évben szűnt meg a legtöbb vállalkozás Magyarországon? Elnök úr. 2001-ben, akkor egy Orbán Viktor nevezetű miniszterelnöke volt az országnak. A felszámolással és végelszámolással megszűnt vállalkozások együttesen az más szám, mint amit előbb mondtam, ez akkor meghaladta a 90 ezret, mostanra ez csak 80. Úgy hogy út látom, számokkal azért időnként hadilábon áll. De hát nem baj az, majd még lehet ezekben az ügyekben egy keveset tanulni. Köszönöm szépen. Moderátor: Köszönjük. Elérkeztünk az utolsó témához. Nyugdíj, bérek, árak, megélhetés. Egyre többen vannak a nyugdíjasok, miközben a foglalkoztatottak száma és aránya nem éri el az uniós átlagot Magyarországon. Hogyan lehet a nyugdíjasok és a bérből élők életminőségét párhuzamosan javítani. Először Orbán Viktor válaszol- Orbán Viktor: Ismét csak azt a kérdést szeretném föltenni mindenkinek, nézzen körül a saját portáján és ha megélhetésről, nyugdíjról, árakról van szó, akkor válaszolja meg magának ezt a föltett kérdést. Jobban él-e mint négy éve? Simábban él-e, könnyebben mint négy éve. Ne ránk, vagy a fizetett hirdetésekre, vagy politikusokra hallgasson, hanem ítéljen a saját tapasztalatai szerint. Budapesten valóban a gazdaság lehetőségei még tartogatnak olyan beruházásokat, olyan fejlesztéseket, amelyeknek a segítségével munkát tudunk adni és így segíthetjük az emberek megélhetését. Mi eltökéltek vagyunk az ügyben, hogy ne csak vidékfejlesztési minisztériuma legyen Magyarországnak. Egy egyensúlytalanság áll itt fönt, szétforgácsolódnak Budapesten az erők, ezért mi szükségesnek látjuk egy Budapest fejlesztési minisztériumnak a felállítását. Abban bízunk, hogy így Budapesten olyan fejlesztések indulhatnak meg, amelyek a keresetek növekedéséhez vezetnek majd. Magyarországon történtek béremelések az elmúlt négy esztendőben, bár senki sem kapta meg azt az 50 százaléknyi - vagy talán csak nagyon kevesen - béremelést, amit ígértek nekik, de így is szép teljesítmény, amit béremelésekben Magyarországon elértünk. A baj csak az, hogy amit az egyik kézzel betett a kormány az emberek zsebébe, azt a másik zsebéből másik kézzel ki is vette. Ez pedig azt jelenti, hogy Magyarországon nemcsak a nyugdíj lett magasabb, nemcsak a bérek lettek magasabbak, hanem bizony a gyógyszerárak is az égbe szöktek, a gáz ára is növekedett. Az emberek általános megélhetési költségei igen magasak. Megint csak azt mondom mindenkinek, ne a statisztikát nézze, hanem a saját havi pénzügyi kimutatását. Mi abban reménykedünk, hogy a béreket jelentős mértékben tudjuk majd emelni. A béremelést kulcskérdésnek tartom. Nem lehet, hogy Magyarországon napi nyolc órai munkából olyan kevés legyen a fizetés, mint ami most. Ezért mi, úgy ahogy tettük ezt 1998 és 2002 között, elszántak vagyunk és egy radikális minimálbér emelésre készülünk. 98 és 2002 között 18.500 forintról emeltük 50 ezer forintra a minimálbért, most 100 ezer forint fölé fogjuk vinni a következő ciklusba. 100 ezer forint jövedelem kell ahhoz, hogy valaki munkából tisztességesen meg tudjon élni. Az áram árát 10 százalékkal csökkenteni fogjuk, a kormánynak erre van joga. A kormány szabja meg a gyógyszer árát, a villany árát, a gáz árát és a közlekedés árát is. Itt nőttek leginkább a megélhetési költségek. Mi egy olyan kormányt akarunk, egy olyan államot, amely szolidáris a saját polgáraival, nem a monopoltőke oldalán áll, összefogva vele, ötödik, hatodik bőrt is lehúzza a magyarokról az indokolatlanul magas árakkal szemben, hanem megvéd bennünket. A nyugdíjasok pedig számíthatnak 14. havi nyugdíjra, létre fogjuk azt is hozni. Moderátor: Gyurcsány Ferencé a reagálás joga egy percben. Gyurcsány Ferenc: Oh te jóságos ég. Valóban visszamentünk az időbe vagy 20 évet. Elnök úr. De akkor gyorsan mondjunk egy-két számot, mert ezzel úgy látom továbbra is hadilábon áll és tegyünk úgy, mint hogyha cserekereskedelemben élnénk, mert úgy látom, hogy ön számára az infláció meg az árak összevetése nehéz statisztikai problémát jelent. Azt bár nem értem, hogy miért szólít arra föl, hogy ne nézzük a plakátokat, mert az önök plakátjával van tele az ország. Na szóval, egy kiló kenyérért 2002-ben 21 percet 26 percet kellett dolgozni. Most 21-et. Akkor mikor jobb az élet? Egy liter benzinért akkor 37-et, most 27-et. 200 kilométer vasúti menetjegyért akkor négy órát, most 3 óra 20 percet. Egy napi nyugdíjért az ön idejében 33 köbméter gázt lehetett venni, most 48-at. Önnél a gyógyszerárak éppen megduplázódtak. 100 százalékkal növekedtek. Ugye nem hiszi? Nálunk 25-tel. A villamosenergia díja önöknél 38 százalékkal növekedett. Hát ennyit a csökkentésről. Moderátor: Ez volt a reagálásra szánt idő, három percben öné a szó. Gyurcsány Ferenc: Egészen beszédes, hogy Orbán elnök úr a nyugdíjakat hát nagyon kerülte. A végén gyorsan odabiggyesztett egyetlenegyet a 14. haviról. Tudja, ahogyan van az a mondás, hogy aki át mond mondjon bét is. Én erre meg azt mondom most a nyugdíj kapcsán, hogy aki mond 14 havit, az mondott volna 13-at is. De sem ön, sem pártjának nem sikerült megszavaznia a 13. havi nyugdíjat. Mi több, ön és kormánya arról híresült el, hogy még azt sem fizette ki a nyugdíjasoknak, ami járt volna. Azt mondta, hogy önt nem kötelezi ez a törvény. Képzelje el. Nemcsak hogy a szava, hanem már a törvény sem kötelező elnök úr. Sőt, azzal próbált meg engem zavarba hozni a nyári vitánkon, hogy előhozott egy olyan táblát, amelyben még az az emelés is benne volt, amit már mi, a 2002-es kormányváltás után tettünk meg. Elnök úr. Ilyent nem lehet csinálni. Elnök úr, tisztességesen kell ezeket a mérkőzéseket, ezeket a vitákat megvívni. És igen, tudja mi a baj a 14. havi nyugdíjjal? Hogy az alapproblémát, az igazságtalanság problémáját nem kezeli, mert ma két nyugdíjas között, akik esetleg szomszédok, vagy rokonok, tudja, hogy mi tesz különbséget azon túl, hogy mennyit dolgoztak és mennyit kerestek? Elsősorban az, hogy mikor mentek nyugdíjba. Mert ha valaki 95-ben ment nyugdíjba, vagy 85-ben, akkor akár 20 ezer forinttal is kevesebbet kaphat, mint az elmúlt öt évben. Igazságos ez? Ilyen országot akarunk. Én nem. Én azt mondom, hogy fel kell háborodni ezen az igazságtalanságon. Be kell avatkozni. És igen, ki kell egyenlíteni ezeket a különbségeket. Elsősorban azoknak kell emelni, akik igazságtalanul lemaradtak, amikor ugyanannyit dolgoztak. Ezért az a nyugdíjemelési program, amit a Parlament elfogadott, nem ígéret, törvény van, bár tudom, hogy ön a törvényt is, hogyha kell akkor felülírja, ezért kell ránk szavazni, hogy ne lehessen felülírni, az azt mondja, hogy aki lemaradt, az akár 3 havi nyugdíjat is kaphat, akihez pedig igazítunk, az pluszban, a törvényes járandóságon felül legfeljebb egy havit. És hát közben valóban, 62 évre leszállítani az utazási kedvezményt és mindig azon dolgozni, hogyan lehet még többet, még többet adni a nyugdíjasoknak. Hadd térjek vissza egy pillanatra a jövedelmekre. Elnök úr. Nincs ez rendjén. Nincs az rendjén, hogy azt mondja, hogy nem növekedtek a bérek. Hadd mondjak önnek összesen kettő számot. Egy pályakezdő tanárnak 61 ezer forint volt a garantált jövedelme 2002-ben, az 114 ezer forint. Egy 20 éve orvosnak 91 ezer volt, most 187. Megtehette volna ön is elnök úr, miért nem tette? Megígérte mind a kettőjüknek. Ott van a Fidesz programjában 98ban, hogy duplájára emeli a jövedelmüket. Ön már sokat ígért. Miért nem emelte fel a bért? Lírát mond. Hogy majd fölemeljük. És nem tette meg. Beszélni én is tudok, de én megmutattam, hogy cselekedni is. Ön az utóbbiaban mintha nem állna annyira jól. Moderátor: Egy percben Orbán Viktor reagálhat. Orbán Viktor: 13 havi nyugdíjat megszavaztam, személyesen is megszavaztam, a parlamenti jegyzőkönyvben ez megtalálható. A 14. havi nyugdíjat be fogjuk vezetni. Egyúttal szeretném megköszönni a nyugdíjasoknak, hogy végig kitartottak mellettünk, a legnehezebb időkben, amikor alacsony volt a nyugdíjuk is, mindig támogatták az éppen hivatalban lévő kormányt, mindig jóindulatúak voltak, nyitottak. Ez nekem jól esett amikor hivatalt viseltem és remélem, hogy a későbbiekben is ki fogom érdemelni az ő bizalmukat. Mi becsüljük őket, mert ők a legidősebb magyar országépítők, akik a tíz körmükkel kaparták ki Magyarországot a romok alól a második világháború után és tettek, hoztak létre egy új, élhető Magyarországot. A papír mindent elbír. Minden számot elbír és a miniszterelnök úr él is ezzel a lehetőséggel. Megint csak arra kérek mindenkit, tegyen föl magának egy kérdést. Könnyebben él-e most, kevesebbe kerül-e a megélhetés most, mint került négy esztendővel ezelőtt.     Moderátor: Uraim, ezzel a nyolc témakör kifejtése véget ért. Most korábbi megállapodásnak megfelelően kétperces zárszóra kérjük önöket. A sorsolás eredményeképpen először Gyurcsány Ferencé a szó. Zárszó, két perc. Gyurcsány Ferenc: Jó vita volt, köszönöm szépen az elnök úrnak és köszönöm szépen azoknak, akik bennünket követtek. Azt láthatták, hogy itt bizony két Magyarország pörlekedik. Egy bús és komor, amely szerint minden rossz. Én szerintem pedig egy lehetőséggel teli ország, amelyben sok a javítani való. Az elnök úr szerint rosszabbul élünk, én meg azt mondom, hogy sokat-sokat dolgoztunk azért, hogy eljussunk idáig, és kár ezt lebecsülni. Gyerünk magyarok tovább, Csináljunk egy jobb országot. Én hiszek ezekben az emberekben. Nem hiszek abban, hogy lírával és negédes szavakkal kell egy miniszterelnök-jelöltnek programot adni. Abban hiszek, hogy határozott, kemény programot kell adni. Ez ma úgy látom ma csak a Szocialista Párt oldalán létezik. Az Új Magyarország programja, az építkezés programja, a beruházás programja, fölszabadítani a vidéket, a városokat és igazságot teremteni. Nem beszélni a nyugdíjasokhoz fátyolos hangon. Az nem nagy teljesítmény. Nyugdíjat emelni, rendet teremteni. Nem beszélni a családokhoz, hanem olyan világot teremteni, ahol mindenkinek egyformán jut. A gyerekeknek is. Igen. Ez egy valóságos program és egy olyan program, tudja, ahol elismerjük, hogy konzervatív, liberális és szociáldemokrata egyaránt megfér a nap alatt. Ahol nem bántjuk egymást, ahol nekem nem kell végig élnem, végig gondolni, hogy mikor, kibe, melyik rivális fog majd belerúgni, mert nem erre van szüksége Magyarországnak. Mind a tízmillióra szükség van. Gondolkodjon így vagy úgy. Nem tudok bekopogni mindenkinek kedves nézőink. Nem tudok elmenni mindenkihez, mert a szavazásnak belülről kell jönnie. Nem vezetek listát arról, hogy ki a szimpatizáns és ki nem. De el kell jönni, hogy lássák, hogy ez két különböző világ. A nyugalom, a gyarapodás, az igazságosság világát meg tudjuk-e teremteni. Kellenek önök hozzá. Én nem vagyok hozzá elegendő. Az egész országra szükség van. Tettre, cselekvésre. Egy jobb világért. Jobb Magyarországért. Moderátor: A mai vita utolsó megszólalójaként Orbán Viktor mondhat zárszót két percben. Orbán Viktor: Nos hát én mindenkit hívok, hogy teremtsünk közösen egy jókedvű, sikeres és emberséges Magyarországot. Sok a gond és a baj. Sok mindent elvettek az emberektől az elmúlt négy évben. Sok mindent lerontottak, amit nem kellett volna. Sok mindent megígértek, amit nem teljesítettek, de ez ne vegye el a kedvünket. Akármennyi a gond és a baj, a lényeg az, hogy mi mégiscsak jókedvű, emberséges és tetterős országban szeretnénk élni és erre van lehetőség. Közösen megteremthetjük, ha április 9-én önök eljönnek. Kérem ne felejtsék el, persze elsősorban mindannyian magyarok vagyunk. Először magyarok és csak utána vagyunk szocialisták, kereszténydemokraták, vagy éppen liberálisok. Ami a kopogtatást illeti, hát én emlékszem arra, 20-30 évvel ezelőtt, amikor még félni kellett, ha az a hír járta, hogy politikai ügyekben jönnek az emberhez beszélgetni és be fognak hozzá kopogtatni, de miniszterelnök úr ennek már vége van. Ennek már vége van a rendszerváltoztatást végrehajtottuk. Ma nem kell félni, ha kopogtatnak az ajtón. Ma nem kell félni, ha a szomszéd átjön megbeszélni, hogy hogy is lesz ez majd vasárnap. Én bátorítok mindenkit. Hát épp ez a szabadság. Épp azt akartuk, hogy ne csak a miniszterelnök beszélhessen minden tévé csatornán, minden rádióállomáson és minden újságon keresztül. Hát miért csak neki szabad elmondani azt, amit gondol. Miért csak a politikusok beszélhetnek. Miért nem illeti meg ez a jog az összes magyar állampolgárt. Hát miért kell lebeszélni őket arról, hogy elmenjenek egymáshoz. Megkeressék egymást, hogy beszélgessenek egymással, hogy meghányják-vessék, hiszen mégiscsak szabadság van és az ő döntésükön múlik majd, hogy milyen irányt vesz az ő személyes életük, a családjuk élete és a magyar nemzet jövője is. Ezért arra kérem őket, hogy csak bátran kopogtassanak, menjenek el egymáshoz, készüljenek fel és beszéljék meg, mi lesz a jó döntés április 9-én. Én büszke vagyok arra, hogy a Fidesz Magyar Polgári Szövetség kampánya az nemcsak fizetett hirdetésekből áll, nemcsak plakátokból, tv reklámokból, hanem bizony ott vannak mögöttünk az emberek, sok tízezren, Nem is tudom megmondani mennyien, de nagyon sokan, akik részt akarnak venni a demokráciában, mert a demokráciának a lényege éppen a részvétel, kérem hát önöket. Beszéljenek egymással. Hányják-vessék meg és hozzák meg a jó döntésüket április 9-én. Moderátor: Köszönöm szépen. Ezzel véget ért a két nagypárt miniszterelnök jelöltjének vitája. Köszönjük a részvételt Mindkettőjüknek.